Szívsebészeti Klinika története

A szívsebészet az Auguszta Szanatóriumban a Tüdőgyógyászati Klinika Sebészeti Osztályán talált otthonra Schnitzler József professzor támogatása mellett. Debrecenben az első zárt szívműtétet 1963-ban Eisert Árpád nyíregyházi sebész főorvos végezte. A nyitott (extracorporalis keringéssel) szívműtétek végzéséhez hathatós segítséget nyújtottak a tengerentúli kollégák - élükön Köteles Bélával -, akik adományként egy szív-tüdő motort bocsátottak az egyetem rendelkezésére. Ezzel végezte 1968-ban vendég operátorként Kovács Gábor, szegedi szívsebész professzor az első nyitott szívműtétet Debrecenben.

1972-től a Tüdőklinika Sebészeti Osztálya vette át a II. sz. Sebészeti Klinika funkcióját, amelynek szervezésével és irányításával Schnitzler professzort bízták meg, aki kialakította a klinika hármas profilját (általános-, mellkas- és szívsebészet). Schnitzler Józsefet 1974-ben nevezték ki az új II. sz. Sebészeti Klinika igazgatójának.

A szívsebészet fejlesztése érdekében 1972-ben Gömöry András kapcsolódott be a szívsebészeti tevékenységbe, akit 1978-ban egyetemi tanárnak neveztek ki. Irányítása mellett erősödött meg a szívsebészet Debrecenben. Működőképes munkacsoportot alakított ki, amely alapját képezte a ’80-as évek fejlődésének.

Schnitzler professzor nyugdíjazása után, 1983-ban Péterffy Árpád egyetemi tanárt nevezték ki a II. sz. Sebészeti Klinika igazgatójává, aki egyidejűleg átvette a szívsebészet irányítását is. Péterffy professzor legfontosabb feladatának tekintette a szívsebészet jelentős fejlesztését. A meglévő munkacsoportot bővítette, a szívsebészeti tevékenységet megsokszorozta. A minőségi mutatók is határozottan javultak. A nyitott szívműtétek száma az évi 50-ről 350-re emelkedett és a műtéti halálozás 14 %-ról 5 % alá csökkent.

A szívsebészet további fejlesztését a túlzsúfolt épületben már nem lehetett megvalósítani. Ezért a ’80-as évek közepétől építkezési tervek készültek. 1989-ben jóváhagyták a terveket, amelyek alapján az Auguszta Szanatórium nyugati nyitott kúrafolyosója köré 1992 végére felépült az új szívsebészet: három szív- és egy pacemaker műtő, intenzív osztály (12 ágy) két ápolási osztály (52 ágy), járóbeteg rendelők, gyógytorna és rehabilitációs egység, központi sterilizáló kapott elhelyezést, a szükséges személyzeti és adminisztrációs helyiségekkel együtt.

Az épület 1993-ban lépett a betegellátás szolgálatába. A személyzet bővítése és betanítása után (1994) már jelentős mennyiségi és minőségi előrelépés történt és a klinika európai méretekkel is jelentős szívsebészeti központtá fejlődött. Magyarországon elsőként 1997-ben sikerült átlépni az évi több mint 1000 nyitott szívműtétet és ezt követően 10 éven keresztül az ország vezető szívsebészeti központjává vált. A 2007-ben bevezetett teljesítménykorlátozás a klinika eredményeit visszavetette. Ugyanakkor a betegbeáramlás nem csökkent és a várakozási listán lévő betegek száma sokszorosára nőtt.

Az egyetem vezetősége 1996-ban kezdeményezte a II. sz. Sebészeti Klinika kettéosztását. 1996. június 1-től szervezetileg is létrejött az Önálló Szívsebészeti Klinika, a számára készült új épületben. A II. sz. Sebészeti Klinika, mint általános és mellkassebészet folytatta tevékenységét az eredeti épületben.

A Szívsebészeti Klinika életében 2003-ban újabb átalakulás történt, amikor beolvadt a Kardiológiai Intézetbe Szívsebészeti Központ néven.

2007. július 1-től Dr. Szerafin Tamás egyetemi docens, mint megbízott szakmai igazgató, majd 2008-tól, mint tanszékvezető egyetemi docens irányítja a Szívsebészeti Klinikát.

Az évek során a szívsebészeti tevékenység számos új eljárással gazdagodott. Ezek közül talán a legjelentősebb, hogy sikerült meghonosítani Magyarországon az igen kedvező eredményt nyújtó arteria mammariaval készített koszorúér áthidalásokat. A koszorúér áthidalásoknál alkalmazott arteria radialis kipreparálását elsőként végezték minimál invazív módszerrel. Hazánkban számos beavatkozás Debrecenben történt először, így – többek között – nyitott szívműtét Jehova Tanúin (véradás nélkül), terhes anyákon, akik élő magzatot szültek, Ebstein anomália korrekciója, dinamikus kardiomioplasztika vázizommal, dilatatív kardiomiopátia miatt végzett balkamrai redukciós plasztika, mély hipotermiában teljes keringésmegállítással végzett – a cava inferiorba és jobb pitvarba terjedő – vesedaganat eltávolítása, valamint hasonló technikát alkalmazva végezték a porcelán aortával szövődött aortabillentyű szűkület sebészi kezelését. A hemodilúció és az autotranszfúzió alkalmazásával jelentősen sikerült csökkenteni a vér és vérkészítmények felhasználását; jelenleg az operált betegek mintegy fele-egyharmada kap vérátömlesztést. A nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően sikerült elsajátítani és meghonosítani a minimálisan invazív sebészi eljárásokat az aorta és koszorúér műtéteknél és az arteria radialis graft céljából való kivételénél. Nyitott szívműtétet végeztek hirudin-származék alkalmazásával heparin okozta súlyos thrombocytopenia esetében. Sikeresen alkalmazták helyileg adagolva (intraarterialisan) prostaciclin-származékot, a szívműtétek szövődményeként fellépő és legtöbbször végzetes kimenetelű bélelhalást okozó mesenterialis erek görcsének oldására.

A klinikai gyakorlatra alkalmassá fejlesztett impedancia kardiográfia országosan elterjedt (melyet Gömöry professzor fejlesztett ki). Ez hasznos és olcsó vizsgálati módszer a szívteljesítmény noninvazív mérésére, és a szívbetegek rehabilitációjában alkalmazott terheléses vizsgálatok egyik alapvető módszerévé vált.

Az „Ultracor” aorta műbillentyűhöz új varrókeretet alakítottak ki, amely a Debrecen nevet viseli. A világon elsőként ültettek be Orbis-Universal műbillentyűt aorta és mitralis szájadékba. Hazai viszonylatban elsőként alkalmazták a varrókeret nélküli (stentless) biológiai műbillentyűket az aorta billentyű pótlására.

Mély mediastinalis sebfertőzések és sternum gennyedések okozta szövethiányok esetén hazánkban elsőként végeztek cseplesz- és mellizommal helyreállító plasztikai műtéteket, illetve ezen sebek negatív nyomásterápiával végzett kezelését, amely segítségével jelentősen megrövidül a kórházi ápolás ideje.

Az aneszteziológiai és intenzív terápiás tevékenység is bővült, biztonsággal végezve a teljes haemodynamikai monitorizálást, tartós gépi lélegeztetést, mechanikus keringéstámogatást (intraaorticus ballonpumpa és extracorporális membrán oxigenizáció) és művese kezelést. A szívműtéteket követő, az életet veszélyeztető súlyos szövődményeknél egyszerre alkalmazták mindhármat: a ballonpumpát, a respirátort, valamint a dializálást.

Az utóbbi időben egyre idősebb és több társbetegségben szenvedő betegnél szükséges a szívműtét, akik összetett, többszörös beavatkozást (billentyű + koszorúér) igényelnek. Ennek következtében a klinikán dolgozó orvosok, szakdolgozók leterheltsége jelentős mértékben megnövekedett, amit tovább fokozott az orvosokat is érintő létszámleépítés.

A DEKK Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán 2010-től a műtéti szám fokozatosan növekedett. Az elmúlt években évi 950-1000 nyitott szívműtét és 400-450 egyéb szívsebészeti beavatkozás történt. A nyitott szívműtétek száma az elmúlt években a legmagasabb volt a magyarországi szívsebészeti centrumok között. Számos olyan új műtéti eljárást sikerült bevezetni, mint például az aorta és mitrális billentyűkön végzett új plasztikai megoldások, az aortagyök pótlása érprotézissel a beteg saját aorta billentyűjének megtartásával.  Az aorta disszekció kezelésében új kanülálási technikák, a szelektív agyi perfúzió módszere, valamint az agyi keringés infravörös sugarakkal történő folyamatos monitorizálása jelentettek fejlődést. 2012-ben Magyarországon az elsők között Debrecenben ültettetek be varrat nélkül rögzíthető aorta műbillentyűket, míg 2013-ban a kardiológus kollégákkal szorosan együttműködve megtörténtek az első sikeres transzkatéteres eljárással végzett aorta műbillentyű beültetések. A szívizom műtétek alatti hatékonyabb védelemre véres kardioplégiás oldat alkalmazása került bevezetésre, míg a bal szív-fél megnyitásával járó beavatkozásoknál a légembólia megelőzését a műtéti terület széndioxiddal történő elárasztásának új módszere szolgálja.

A szívsebészeti elméleti ismeretek átadása és az ehhez kapcsolódó gyakorlati készségek megszerzése egyéb tantárgyakba integráltan történik, az előadásokat és a gyakorlatokat a sebészet, a belgyógyászat, a gyermekgyógyászat, az anesztézia- és intenzív terápia, illetve a fogorvosképzés keretein belül tartják. Az oktatás az Általános Orvostudományi és a Fogorvostudományi Karon belül magyar és angol nyelven történik. A Szívsebészeti Tanszék a graduális képzés keretein belül minden évben 3-4 kreditpontos kurzust hirdet. A Tanulmányi Osztály felkérésére a Szívsebészeti Tanszék évente 5-6 diplomamunkát, illetve TDK pályamunka témát ír ki, valamint fogad magyar és külföldi hallgatókat kötelező nyári szakmai gyakorlatuk eltöltésére.

A posztgradualis képzésen belül a Szívsebészeti Tanszék részt vesz a klinikára felvett szívsebész szakorvosjelöltek speciális szakképzésében, valamint egyes társszakmák (érsebészet, mellkassebészet, aneszteziológia) rezidenseinek és szakorvosjelöltjeinek törzsképzésében és speciális szakképzésében. Ezen túlmenően az intézet oktatói rendszeresen tartanak szakmai továbbképző előadásokat a kardiológiai, sürgősségi orvostani, illetve belgyógyászati szakvizsgára készülő szakorvos-jelöltek számára, továbbá évek óta felkért előadói a határon túli magyar orvosok számára rendezett Ady Akadémiának.

A tanszék aktív szerepet vállal az egészségügyi szakdolgozók alap- és továbbképzésében, a minősített szakmai gyakorlatok lebonyolításában és a gyakorlati vizsgák megszervezésében: OKJ (Országos Képzési Jegyzék) ápoló szakon és intenzív betegellátó szakápoló szakon, valamint a műtős szakasszisztens képzésben. A klinika elnyerte az „Akkreditált gyakorlóhely” címet aneszteziológiai szakasszisztens szakon.

Az elmúlt években szinte valamennyi szívsebész szakorvos külföldi gyakorlatot is szerezhetett (Anglia, Ausztria, Belgium, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Svédország).

A szakdolgozók továbbképzésének kiemelt jelentőséget tulajdonít a klinika vezetősége. A szakdolgozók közül 1 egyetemi okleveles ápoló, 24 főiskolai diplomás ápoló végzettséget szerzett – sokan közülük munka mellett – a Nyíregyházi Egészségügyi Főiskola Egészségügyi Karán, míg 3 dolgozó szociális munkás diplomát szerzett a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán. A tanszéken még 3 főiskolai végzettségű diplomás gyógytornász tevékenykedik. A szakdolgozók továbbképzésére az elmúlt években is nagy hangsúlyt fektettünk. Jelenleg 3 fő diplomás ápoló szakon, 1 fő aneszteziológiai szakasszisztens képzésében vesz részt.

Kiterjedt a kapcsolat a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karának más tanszékeivel illetve a hazai szívsebészeti központokkal, amelyek rendszeresen előadásokkal tisztelik meg a klinika hagyományos év végi tudományos üléseit. A klinika orvosai aktívan bekapcsolódtak a Magyar Szívsebészeti Társaság tevékenységébe, amelynek elnöki tisztét 1997-2000 között Péterffy professzor, majd 2018 novemberétől Dr. Szerafin Tamás egyetemi docens tölti be.

Az intézet munkatársai által 2009-ben és 2014-ben kötelező, illetve a társszakmák részére kötelezően választható szívsebészeti tanfolyamot is rendeztek. 2011-ben „Szívműtétet követő akut, életveszélyes állapotok megelőzése és kezelése” címmel elméleti és gyakorlati továbbképzést szervezett a Debreceni Szívsebészet az Egyesült Királyság különböző intézeteiből érkezett vendégoktatók részvételével.

A Debreceni Szívsebészet szervezésében tartották 2008-ban, illetve 2013-ban a Magyar Szívsebészeti Társaság XV. és XX. Kongresszusát, utóbbihoz kapcsolódva ünnepi tudományos ülésen ünnepelték az akkor 50 éves debreceni szívsebészetet számos meghívott előadó és vendég részvételével. A megemlékezés során avatták fel Gáspár Géza szobrászművész „Oltalom” címet viselő alkotását.

A betegek mind magasabb szintű szakmai ellátása és az intézet tudományos tevékenységének fejlesztése érdekében a Debreceni Egyetem számos diagnosztikus, terápiás egységével és kutató laboratóriumával alakítottak ki szoros munkakapcsolatot és kutatási együttműködést. A Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai Tanszékével, a Belgyógyászati Intézet Nephrológiai Tanszékének Vaszkuláris Biológiai Kutató Laboratóriumával, a Gyermekgyógyászati Intézet Neonatológiai és Gyermeksebészeti Tanszékével, a Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani Tanszékével és az ÁOK Humángenetikai Intézetével folytatott közös kutatások számos előadásban, hazai és nemzetközi publikációban ismertették. További tudományos és innovációs partner a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Irányítástechnikai és Informatikai Tanszéke, valamint az Endoszkóp Műszer Gyártó és Kereskedelmi Kft. A külföldi tudományos kapcsolatok között kiemelkedő a Bécsi Orvostudományi Egyetem Ludwig Boltzman Kísérletes Szívsebészeti Intézetével, valamint a Christian Doppler Szív- és Mellkasdiagnosztikai és Regenerációs laboratóriumával folytatott csaknem két évtizedes együttműködés.

Eszköz és műszer beszerzések

Számos nagy értékű orvosi eszköz és műszer beszerzése is megvalósult. Mindhárom műtőben kicserélték az elöregedett műtőlámpákat.  2014-ben a HURO pályázatban történő sikeres részvétel eredményeként 5 új műtői és intenzív osztályos betegellenőrző monitor került a klinikára. 2015-ben a TIOP 2.2.7. pályázat keretében, majd a 2106-os Retro Pályázatban összesen 3 új szív-tüdő gép és az extrakorporális keringés során alkalmazott hűtő-fűtő készüléket szereztek be. A DOTE Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával első lépésben 3 darab, majd további egy korszerű lélegeztető gép megvásárlására nyílt lehetőség, emellett beszereztek egy 16 beteg egyidejű telemetriás EKG ellenőrzését biztosító rendszert is.

A közelmúltban az „Ösztönző támogatás” pályázat keretében elnyert összeget a klinika a minimál invazív szívsebészeti műszerparkjának fejlesztésére fordította. Ezzel párhuzamosan a Magyar-Román interregionális pályázat (ROHU) keretében 3D Thoracoscopos torony beszerzése folyamatban van, mely a thoracoscopos behatolásból végzett minimal invazív szívműtétek elvégzését teszi lehetővé.